Hazatértem, hazatérek

Hazatértem. A hatalmas Barcelona a megannyiszor végigrótt utcái révén kisvárossá szelídült. A Tarragona római amfiteátrumának romjain megcsillanó napfény végtelenné tette az időt. Egy katalán család vendégül látott minket Torredembarra-ban: az édesapa eljátszotta gitáron Juan Manuel Serrat Paraules de amor (A szerelem szavai) c. dalát, az édesanya kitűnő borjúragut főzött, Laura pedig tűzrőlpattant mosolyával ajándékozott meg minket. Eső és hideg fogadta karikás szemű kis csapatunk a salamancai állomáson. Bezárkóztam hát a szobámba, hogy kipihenjem magam és rendezgessem az emlékfoszlányokat, nehogy örökre elvesszenek az elmúlt hét csodái.   

 Hazatérek. Vasárnap reggel magam mögött hagyom az Aranyvárost és este már otthon leszek. Otthon.